A lineáristól a körkörös élelmiszerrendszerig

Jelenlegi élelmezési rendszerünk a „kitermel-gyárt-elfogyaszt-eldob” lineáris közgazdasági modellt alkalmazza, amely feltételezi, hogy a gazdasági növekedés az erőforrások bősége és a korlátlan hulladékkezelés alapján állandósítható. Ezt szem előtt tartva, az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek mintegy 30-50%-a az élelmiszerrendszer különböző szakaszaiban pazarlásra kerül. A körforgásos gazdasági modell célja a környezet tiszteletben tartása az anyagok vagy termékek regenerálásával vagy újrafelhasználásával. Az élelmiszerrendszerre alkalmazva a körforgásos gazdaság célja az élelmiszerpazarlás csökkentése és a tápanyagkör bezárása. A tápanyagkör olyan rendszer, amelyben a tápanyagok újrahasznosítása és újrafelhasználása történik. A természetben a tápanyagok a táplálékláncon keresztül áramlanak a növényektől az állatokon át a bomlástermékekig és vissza a növényekig. Ez a folyamat elengedhetetlen az ökoszisztémák egészségéhez.

Az ember által uralt élelmiszerrendszerben azonban a tápanyagok gyakran elvesznek vagy elpazarolódnak. Ennek megelőzése érdekében az élelmiszer-hulladékot újrahasznosíthatjuk energia vagy textíliák előállítására, vagy gondoskodhatunk az élelmiszer-hulladék komposztálásáról és a gazdaságokba való visszajuttatásáról. Meg kell azonban jegyezni, hogy az "újrafelhasználás" a körforgásos gazdaság szemléletében a második legjobb megoldás. A hulladék keletkezésének megelőzése kell, hogy prioritást élvezzen, és az ehető élelmiszereknek lehetőség szerint közvetlenül az embereket kell táplálniuk.

* Nagyon ajánlott az "Élelmiszerpazarlás és élelmiszerveszteség" című leckét ezt a leckét megelőzően elvégezni.